Új-Zéland egy mezőgazdasági ország, sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, az első telepesek is farmerként kezdték el az életüket és erre máig büszkék a helyiek. Egyáltalán nem kapcsolódik negatív jelentés a farmer kifejezéshez. Szóval egy farmon dolgozni az egyik legújzélandibb dolog, amit csinálhatunk, és a farmokon állítólag egész jól lehet keresni, és szinte mind lenyűgöző környezetben van,   ezért elkezdtem keresni egy ilyen állást. 

Plusz a farmokon főleg helyiek dolgoznak és az eddigi munkáink alatt főleg hozzánk hasonló európai, dél-amerikai fiatalokkal dolgoztunk, helyiekkel pedig csak keveset találkoztunk, ezért ki akartam próbálni, milyen kivikkel valami autentikus új-zélandi dolgot csinálni. Pár nap és két telefonos interjú után találtam is, csak annyit kérdeztek, hogy tudok-e motort és traktort vezetni. A motorvezetésre igent mondtam, az nem lehet olyan nehéz jelszóval.

 Egy hosszabb stoppos út után meg is érkeztem Rakaia mellé, egy több mint ezer tehenet nevelő tanyára. Nem volt nagyon a világ végén,  alig öt km-re volt az aszfalt úttól, és a legközelebbi szupermarket is csak 20-25 percre volt, természetesen autóval. Az autentikus új-zélandi környezeten egy lengyel, egy chilei, két filippínó és egy kivi sráccal és természetesen a szintén kivi főnökkel osztoztam.

Lakótársam a tizennyolc éves kivi srác lett igen-igen autentikus akcentussal. Fura volt tapasztalni mennyire eltérő a gondolkodásunk: például a srác majdnem minden pénzét elköltötte amit keresett (kocsi, motor, playstation, laptop...), s mikor megkérdeztem, miért nem spórol, hogy mi lesz ha például nem talál munkát nem is értette igazán a kérdést. Miért ne találna egy kivi Új-Zélandon farmer munkát? S belegondolva igaza volt...

Az első reggel kaptam is egy crossmotort, hogy legyen mivel közlekednem a tanyán. Ezek szerint komolyan gondolták a kérdést, hogy tudok-e motorozni. A kivi srác három perc alatt összefoglalta, hogyan kell motorozni és jó tanácsként annyit még hozzáfűzött, hogy vigyázzak a pataknál. 

• Pataknál? Milyen pataknál? Patak partján megy az út, és bele ne csússzak? Vagy, biztos patakot mondott? 

A második kanyar után az úton egy patak folyt keresztül és azon kellett keresztül menni. Friss motoros tudásom ellenére sikerült vízbe borulás nélkül megoldanom a szituációt. Én lepődtem meg ezen a legjobban.

A munka nagy része a tehenek terelése volt a reggeli, majd délutáni fejésre és vissza a legelőre. Ez gyakorlatilag a tehenek körüli motorozást és a különböző nyelveken való szidásukat jelentette. Fura mert a spanyolra hallgattak a legjobban.

A munka egyik előnye, hogy majdnem az összes napfelkeltét végignézhettem, a koromsötét éjszakától kezdve.

Hátránya, hogy ehhez fel is kellett kelnem és még dolgoznom is kellett, már igen-igen korán. A két fejés között vagy pihentünk, vagy a legváltozatosabb munkákat csináltuk: kerítés építés, kerítés bontás, tűzifa aprítás, gaz égetés… Életemben először vezettem traktort is, sőt rönkfákat kellett felpakolnom az utánfutóra, majd elvontatni azt. A főnök szerint az egy órás munka volt, de én egy órát eljátszottam csak azzal míg rájöttem, hogyan működnek azok a fura karok a traktoron…

Egyik szeles délután egész szokatlan feladatot kaptunk: erdőtüzet kellett oltanunk. Nah jó nyilván nem igazi erdőtűz volt, hanem "csak" a legelőket elválasztó erdősávok gyulladtak ki, mert az egyik szomszéd elégetett valamit és a szél továbbvitte a tüzet. Hatalmas  vizes tömlőkkel oltottuk el amiket csak hárman tudtunk mozgatni.

Izgalmas, mozgalmas munkának hangzik, de a második hét után elég monoton lett és munkaidő letelte után nagyon sok mindent nem lehetett a farmon csinálni. A többiek tévézéssel és playstation-özéssel ütötték el az időt, ez meg engem egyáltalán nem köt le, így pár hét után elbúcsúztam a farmtól, és elindultam kicsit a hegyek közé, ha már öt hete csak messziről csodálhattam őket.