Nem mehetünk el a világ másik végére anélkül, hogy észre ne vennénk valamit, ami számunkra egy "kicsit" furcsa. Mivel elég messze vagyunk a számunkra megszokott hétköznapoktól, a "normálistól", így jópár dolog meglep itt minket.

- Hatalmas denevérekkel (flying fox - repülő róka) vannak tele a parkok légterei esténként. Hallottunk már róluk, hogy vannak ilyenek, de teljesen ledöbbentünk a méretük láttán. Nagyok és furák de csak  a helyi gyümölcsökre jelentenek veszélyt, azokat eszik.

- Nemzeti parkok vannak a városon belül!

Jobbra-balra és mögöttünk külvárosi részek, de előttünk egy darab vadon, a Garigal Nemzeti Park.

- Az itteni szavazásokon, választásokon az ausztrál állampolgároknak kötelező a részvétel, a távolmaradás  pedig pénzbüntetéssel jár. Kivételek természeten vannak, például az antarktiszi kutatóállomásokon élő ausztráloknak nem kötelező szavazni, bár idén közülük azért 49-en szavaztak.

- Ha elkap az érzés, hogy valamit felírnál az égre, csak kibérelsz egy repülőt, egy pilótát és subappaaa. Már csak a napfényes időben kell reménykedni!

- A sydneyi közlekedésben a dugók mellett számunkra a legidegesítőbb dolog, hogy a kétsávos utakon a külső sávok rendszeresen egyszer csak átváltanak parkolósávokká. Mész végre jó tempóban, megörülve, hogy besorolt középre az előtted három kilométeren át tötymörgő nyugdíjas és a következő kanyar után megjelenik előtted egy parkoló autó...

 - Sorbanállás a buszra várva: Az emberek alapvetően itt sokkal udvariasabbak, nem tolakodnak a buszmegállókban sem, hanem érkezési sorrendben beállnak egymás mögé. Az első napon nagyon csúnyán néztek rám, amikor 26 sorban álló előtt elsőnek felszálltam a buszra... 

- Az élelmiszerboltokban nem lehet alkoholt kapni, csak a különálló italboltakban. Általában a nagyobb boltok mellett található italbolt is, szóval nem oly nagy kaland italt vásárolni, csak Magyarországról megérkezve volt ez szokatlan. Ráadásul jópár étteremben nem tartanak alkoholt, de ezeken a helyeken nem néznek rád rossz szemmel, ha beviszed az italboltban megvásárolt sörödet/borodat, hanem előfordul, hogy kihozzák neked a megfelelő poharat is hozzá.

- A gyerekek az angol hagyományokat követve egyenruhában járnak iskolába. Minden iskolának más-más egyenruhája van, és délutánonkánt tele van a város nyakkendőben, vasalt ingben, zakóban és gyakran valamilyen kalapban rohangáló iskolásokkal. 

Kalap!

- Le kell inteni a buszt a megállókban. Nem állnak meg a buszok attól, hogy emberek állnak ott, csak akkor, ha külön jelzünk a sofőrnek. Jópár buszt elengedtünk magunk mellett, mire megtanultok ezt...

- Az óceán közelségének, a sok strandnak és a sportos életmódnak köszönhetően nagy kultúrája van a szörfözésnek, így egyáltalán nem meglepő, ha valakit egy nagy szörfdeszkával a vállán látunk jönni-menni, sőt, a buszokon megvan a deszkával utazók számára a kijelölt ülőhely.

- Ingyen gyümölcs a nagyobb áruházakban a gyerekeknek:

Volt már úgy veletek, hogy kisgyerekkel voltatok vásárolni, és hisztezett a gyermek? "-Ezt akarom, azt akarom, vegyél ezt..." Miért van ez? A büdös kölke... Vagy csak éhes a gyerek, és a sok finomság között nem tudja ezt kezelni? Ha kap egy banánt/almát elmajszolni, egyből nyugodtabbá válik, és így a szülő is nyugodtabban vásáról, tovább bent marad a boltban, és több pénzt költ...

- Több nagy áruházban is már csak papír szívószálat lehet venni, így kevesebb fogy a több száz év alatt lebomló műanyag társukból, szerencsére. Mondhatnánk, hogy a papír alkalmatlan erre a célre, de mivel a szóvószálakat átalgosan öt percig használjuk, így elég, ha a papír kibírja 15 percig és már kevesebb szemetet termeltünk...